_

én vagyok az ember, aki ott sem volt.

előbb hallottam 3-4 jó sztorit, meg láttam pár fotót, mindegyiknek szereplője vagyok, és semmi emlékem sincs róla. nekem ez valahogy úgy néz ki, hogy a jól sikerült bulikból ilyen pillanatképek maradnak meg, és az egész este pedig csak egy ilyen masszává áll össze, mint valami bulizós videoklip, bevágásokkal innen-onnan, kocsmából ki, koncertre be, vagy fordítva, leöntés, törvénysértés, üvöltözés, röhögés, egy-két poén, valami vad zenei aláfestéssel, de nem egybefüggő, kerek-egész formában elmesélhető valami. nem is nagyon szoktam mesélgetni másoknak, hogy mikor mi volt, egyrészt senkit nem érdekel, másrészt nem is lehetne visszaadni az életérzést.