_

voltam Black Sabbathon.

egyébként már teljesen lemondtam a dologról. 2007-ben láttam a Sabbathot, de akkor még Ronnie James Dio énekelt, és Heaven & Hell néven játszották a turnét, de akárki akármit mond, az Black Sabbath volt. Ronnie tata meg is halt három évre rá, szóval érdemes volt megnézni.

az Ozzys Sabbath 2005 óta teljesen inatkív volt 2011-ig, amikor hirtelen bejelentették, hogy akkor turné, lemez meg minden. öt forintba nem fogadtam volna rá, hogy összejön. közben a dobos kihátrált, az énekes drogozni kezdett, a gitáros rákos lett, biztos voltam benne, hogy nem jön össze. végül elindultak turnézni, aminek a közeli állomásairól szerencsésen lemaradtam, így ismét eltávolodott tőlem a lehetőség, hogy megnézzem minden idők talán legnagyobb hatású zenekarát. 2013-ban kiadtak egy fantasztikus lemezt, majd ismét mentek egy kört, amiről újfent lemaradtam. végül eljött az idei év, amikor Tony Iommi gitáros elkezdte pedzegetni, hogy talán a júliusi londoni koncert lesz az utolsó a zenekar történetében.

kb. két hete egyik reggel felébredtem, és arra gondoltam, hogy most vagy soha. körülnéztem, a berlini koncertet ki is szemeltem hamarjában, de teltházas volt, szerencsére egy hétre rá volt egy müncheni buli, amire még kaptam jegyet. gyomorideggel vártam a koncert napját, nehogy ezek a rozoga, iszonyatos alkoholviharokon és drogfelhőkön átesett, szakadt öregemberek pont most haljanak meg, amikor a lehetőség kapujában állok.
reggel elszaladtam Münchenbe, várost nézni most nem volt kedvem, egyből a helyszínre siettem, ami a Königsplatz volt, eléggé meglepő húzás bulihelynek, de azért adta. szerencsére jutott karszalag a színpad előtti részre, szóval az előzenekarig hátralévő pár órát kényelmes sörözéssel tölthettem az árnyékban.
a Soundgarden sose volt a kedvencem, de most egész hangulatos bulit toltak. utánuk nem sokkal legördült a függöny, és minimális várakoztást követően

BLACK SABBATH

!!!

nem is részletezem, csak szuperlatívuszokban lehetne. mivel ez nem fesztiválfellépés volt, hanem önálló buli, így hosszabb műsort játszottak, szinte az összes kedvencemmel: War Pigs, Dirty Woman, N.I.B., Snowblind, Children of the Grave, Age of Reason, stb. mennyei volt. a zenekar nevét viselő dalnál meg olyan libabőr jött rám, hogy el sem tudom mondani. tényleg egy tömény katarzis volt az egész.
ezek a löttyedt angol öregurak simán lemosnak a színpadról bárkit, ezt biztosra mondom. igaz, hogy a dobos nem eredeti, de ez talán nem is baj, a gyerek még fizimiskájában is hasonlít a szakmából kiöregedett Bill Wardra, és még a szólója sem volt annyira unalmas.

sajnos minden jónak vége szakad egyszer, a kötelező Paranoid után vége lett. azonnal elindultam kifelé, aminek köszönhetően pont az orrom előtt húzott el a zenekar tagjait szállító négy fekete Mercedes, az egyik fél méterrel előttem, az ablakon keresztül láttam, hogy Ozzy Osbourne ül benne, szinte karnyújtásnyira.

a tömeggel együtt kiballagtam az állomásra, ahol még pont elértem volna az utolsó vonatot Győr felé, de sajnos nem arra volt jegyem, hanem a reggelire, szóval gyors telefonos segítség után kerestem egy hostelt, ahol alhatok egyet, majd reggel hazajöttem.

tényleg nem sok tartott vissza attól, hogy elmenjek a Nova Rockra is megnézni őket.