Az utóbbi időben elég jó érzékkel sikerült a két végén égetni a gyertyát, középen meg harapni. Rengeteg a munka, ami egyébként jó dolog, viszont a szabadidőmet is mérnöki pontossággal táblázom be teljes egészében.
Holnap este végzek a munkahelyemen, hazajövök, összepakolok a dániai utazásra. Ja, egyébként úgy tudtam összerakni a menetrendet, hogy utolsó éjszaka elég kevés alvás lesz, mert valami hajnali géppel jövünk vissza Budapestre, valószínűleg fos fáradt leszek mire Győrbe érek, de nem baj, mert kb. ugyanakkor megjön a főnököm Hollandiából, akivel valószínűleg el kell menni éjszakába nyúlóan sörözni, hogy aztán másnap hajnalban menjünk be a céghez észt osztani, és kezdődhet a következő brutális munkahét.
Ezeket egyébként nem panaszként mondom, csak néha kicsit úgy érzem, hogy a tempóból kifolyólag életbe lép nálam a Pató Pál-effektus a lakással kapcsolatban, hogy jajj kurvára ráérek porszívózni még, meg minek mosogatni, amikor a nyolc kanálból még csak hat használt, meg eleve kit érdekel a pókháló a sarokban, amikor még aludni is alig járok haza.