Mielőtt holnap elindulok Londonba, hogy újra megnézzem a Motörheadet, gondoltam elmesélem eddigi találkozásaimat a zenekarral.
2009-ben láttam először a csapatot Brnóban, Csehországban egy ovális velodromban léptek fel tíz másik zenekar társaságában. Az összes előbanda a legszörnyűbb, áporodott csehszlovák heavy metalt tolta, talán az Arakain volt az egyetlen kivétel, az nagyjából hallgathatónak bizonyult. Odafelé a vonaton összehaverkodtam egy sráccal, vele ittuk végig Brno kocsmáit a buli előtt. Szerencsére színpad elé szóló jegyem volt, így néhány méterről nézhettem végig, ahogy Lemmyék erőtől duzzadóan szántanak végig bő egyórás műsorukon. Ekkor még nem voltak egészségügyi problémái az öregnek, ugyanolyan lendülettel darálták a dalokat, mint húsz-harminc évvel korábban.
2010-ben a Hegyalján játszottak, már délelőtt elindultunk két cimborámmal. Budapest előtt már mindenki be volt rúgva és szívva, beleértve a nyugdíjas házaspárt, akik szintén a fülkénkben utaztak. Akkor még lehetett dohányozni a vonaton, tehát nem mentünk el a klotyóig a spanglival, hanem nemes egyszerűséggel lehúztuk az ablakot, aztán hajrá. Mire Tokajba érkeztünk, mindenki úgy nézett ki, mint a raklap, de ennek ellenére mágikus módon magunkhoz tértünk az esti bulira. Őszintén szólva a többi zenekart magasról leszartam, ráadásul valami ökör a Kispált rakta be a Motörhead előzenekarának, de ez arra tökéletes volt, hogy beverekedjem magam az első sorba, majd a főzenekart ott tomboljam végig. Közben sikerült valami csajjal is összegabalyodni, akit sajnálatos módon szem elől tévesztettem buli után.
2011-ben szintén a cseheknél, a Brutal Assault fesztiválon futottam beléjük. Sajnos ezúttal nem sikerült az élbolyból nézni a bulit, és kevesebbet is tomboltam, mint az előző két alkalommal. A koncert remek volt, bár itt már feltűnt, hogy mintha nem lennének a topon a srácok, bár lehet, hogy csak a sokadik koncertet tolták zsinórban éppen akkor. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amikor azt mondom, hogy a Motörhead félgőzzel játszott, az egy halandókból álló zenekarnál százötven százalékot jelent kb. tehát így tessék értékelni a dolgot.
Sajnos az elmúlt három évben nem láttam őket, Lemmy kórházba került, haldokolt kicsit, és nem is gondoltam volna, hogy újra láthatom élőben. Még mindig vannak kétségeim, hiszen csak holnapután lesz a buli, még addig bármi megtörténhet, de remélem még egyszer, utoljára megnézhetem, hogy készül a rocknroll.
