_

Voltam Hollandiában, immár harmadszor.

Amik tetszettek:
- sörözve csónakázás a Pikmeeren, miközben a főnököm félig bebaszva kormányoz, és meséli a sztorikat a helyi arcokról
- biciklikölcsönzéskor nem kell kauciót fizetni
- láttam kétszáz éves, szélmalom-alakú szivattyút, ami a mélyföldről pumpálja ki a vizet, ha muszáj
- a fríz nyelvben a gátra használt szó ugyanúgy hangzik, mint angolul a leszbikus (dyke)
- borzasztó mennyiségű belga sör a boltokban, ezért nem kellett a lokális szörnyűségeket inni
- Ameland szigete úgy egyben, a remek éttermekkel, több kilométeres, homokos tengerparttal együtt
- nagyon pici falvakban negyven-ötven cég működik és prosperál
- elképesztő technikai megoldások mindenfelé, másodpercek alatt felnyíló hidak, hihetetlen vízvédelmi rendszerek, emberi kéz érintése nélkül működő üvegházak, és még sokáig sorolhatnám
- hazafelé Ústi nad Labem környékén egy brutális várat láttunk kimagasodni a hegyoldalból
- pár órára beugrottunk Prágába is

Amik nem tetszettek:
- szar kávé mindenhol
- a hollandok nem tudnak édességet készíteni, van egy cukruk, ami a finn salmiakkihoz hasonlít, de még talán annál is egyel undorítóbb
- az év ezen szakaszában már nincsenek tulipánok :(((
- mivel céges keretek között mentünk, így én fordítottam mindenhol, néha tényleg nem tudtam, hol áll a fejem, és nagyon fárasztó volt már késő éjjelente komplett monológokat megjegyezni és fordítani
- kisbuszos utazáshoz messze van, kockásra ültem a seggem
- nyomasztó, hugyos-szaros autópálya-pihenők útközben
- magyar kollégáim rácsodálkozása a világra, valamint arra, hogy nem kizárólag úgy lehet élni, ahogy ők azt a falujukban megszokták

Azért elmennék még párszor.